Visszavonhatatlanul itt a nyár és ilyenkor útnak indulunk. Vízen, földön, levegőben. Eszünkbe sem jut, hogy a választás lehetősége mióta áll rendelkezésre és kiknek köszönhető. Jó, mindnyájan tudjuk, hogy James Watt gőzgépe, vagy Carl Benz 4 ütemű gázmotoros járműve milyen mértékben változtatta meg a világot, de még számos nevet említhetnék, akik vagy egy kicsi, de annál jelentősebb alkatrésszel, műszerrel, vagy akik egy nagy komplex találmány révén váltak ismertté.
Kicsit elgondolkodtam azon, hogy mi kell ahhoz a zsenialitáson kívül, hogy valaki csak úgy feltaláljon valamit. Először nyilván az anyagi háttér jutott az eszembe. Könnyebb lehet, ha jelentős vagyon áll az illető mögött és nem a megélhetés nyűgje foglalkoztatja. Ugyanakkor itt van Benz, a Mercedes atyja, aki egy mozdonyvezető családjában látta meg a napvilágot és saját erejéből lett kiváló mérnök. James Watt viszont jómódú kereskedő családjából indult az életbe. És azok, akiknek a nevét nem jegyzi a történelem, ugyan feltaláltak valamit, de nem ismerjük őket.
A napokban olvastam, hogy a Szung dinasztia (960 - 1279) idején a kínaiak már javában szörföztek. Egy dombormű ábrázolja, ahogy egy ünnepségen, Szung császár és a nemesek szórakoztatására, több száz „vízi ember” száz és száz trükköt mutat be az óriási hullámokon, egy deszkaszerű tárgyon állva, a Csientang folyón. Egy szerzetes volt a feltaláló? Aztán itt vannak a viking hajók, amelyekkel először tettek meg jelentősebb tengeri távolságokat a középkorban. Látom magam előtt, ahogy Erik Torvaldsson, ismertebb nevén Vörös Erik, ott áll a hajó orrában és felfedezi Grönlandot. Őt egyébként gyilkosság miatt száműzték Izlandról, de nem ettől lett népszerű és vitatják a felfedezés tényét. De ki építette az első hajót?
Térjünk vissza a szárazföldre és derítsük ki kedves Watson, hogy a „Roi des Trains, Trains des Rois” (a vonatok királya királyok vonata), az Orient Express, Európa egyik legszebb vasúti kocsijával hogyan készülhetett el? Ez könnyű feladvány. Kellett hozzá egy belga bankár, Georges Nagelmackers, maga a belga király és kiváló mesterek munkája. A rejtélyt ismét megoldottuk.
Szelhetnénk a levegőt, ha a zsenik, zsenije, egy olasz kisvároska jegyzőjének fia, a tudományok mestere, Leonardo da Vinci nem tanulmányozza a madarak röptét, vagy a Wright fivérek nem alkotják meg első működőképes repülőjüket? Ők egyébként kerékpár tervezéssel és gyártással foglalkozó céget alapítva finanszírozták a repülő szerkezetekkel való kísérletezést.
Na, de mi van a léghajókkal? Ugye nem gondolták, hogy a zeppelin kimarad? Szóval nem a gróf volt, aki először megpróbálkozott a léghajók építésével. A Montgolfier fivérek 16 gyermekes családból származtak. Joseph tipikus feltaláló álmodozó, míg Etienne üzletember volt. Etienne a 18. század legmodernebb papíripari vállalatát létrehozva a francia kormány támogatásban részesült, hogy tevékenysége modellként szolgálja a francia papíripart. Sajnos ezt nem sikerült találmányukkal tökéletesen reprezentálni, mert a vízgőzzel magasba emelt hőlégballonjukon a kihűlő vízgőz kicsapódott és átnedvesítette a papírból készült ballont.
És egyszer csak, az 1880-as években egy keszthelyi születésű technikus, Schwartz Dávid feltalálta a merev szerkezetű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajót. Hallottuk a nevét? Szerintem nem.
Azét viszont, aki az özvegyétől megvásárolta a terveket már mindenki ismeri. Ferdinand Adolf Heinrich August Graf von Zeppelin. Ez a kis történet semmit nem von le a gróf érdemeiből, hiszen a gróf fejlesztett, épített, gyártott és ki tudja csodálhatnánk-e ezt a pompás eszközt, ha nincs Schwartz úr, az özvegy, és a gróf nem veszi meg a terveket.
Összegezve, nem tudom mitől lesz valaki feltaláló, bár Edison ezt roppant egyszerűen megfogalmazta:
„Megtudom, mire van szüksége a világnak. Aztán megyek és feltalálom.“
És, hogy mitől válik híressé egy feltaláló?
Wilbur Wright szerint „Ha tanácsot kellene adnom egy fiatalembernek, hogy miként legyen sikeres, azt mondanám neki, hogy szerezzen be egy jó apát és anyát.”